How Sufficient Is the Natura 2000 Network to Conserve Highly Dispersive Species?

27 Mar How Sufficient Is the Natura 2000 Network to Conserve Highly Dispersive Species?

View Original

Abstract

A Natura 2000 hálózatot az Európai Unió növény- és állatfajainak, valamint élőhelyeik védelmére alakították ki. A területek kijelölésének alapját az adott területen előforduló fajok és élőhelyek képezték. A hálózat elemei lefedik a kijelölés alapjául szolgáló, helyhez kötött és kis diszperzió képességű fajok jelentősebb populációinak élőhelyeit, azonban kevéssé ismert, mennyire fedik le a hálózat elemei a nagy diszperzió képességű fajok által használt területeket. A vizsgálat során két ragadozómadár-faj, a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a parlagi sas (Aquila heliaca) fiatal, nyomkövető eszközzel felszerelt egyedeinek mozgását vetettük össze a Natura 2000 területekkel. A harminchat kerecsensólyom és a huszonkét parlagi sas a szülői revír elhagyása, és a revírfoglalás közötti időszakban kijelölte a két faj számára alkalmas területeket. A magyarországi adatok összességét tekintve 100%-nak, mind a kerecsensólymok, mind a parlagi sasok esetében, a koordináták kevesebb, mint 50%-a esett Natura 2000 területre. A jelölt egyedek tehát idejük kevesebb, mint felét töltötték a védelmet adó Natura 2000 területen, életük legsérülékenyebb időszakában. Az eredmény jelzi, hogy bár a Natura 2000 területek elengedhetetlenül szükségesek e fajok védelméhez, fontos, hogy rendelkezésre álljanak olyan szabályozók, és pénzügyi eszközök, amelyek biztosítják a nagy diszperzió képességű fajok védelmét a Natura 2000 hálózat területein kívül is.

English Abstract

The Natura 2000 network was created to protect the European plant and animal species, as well as their habitats. The designation of sites was based on the presence of species and habitats in a given area. Elements of the network cover sufficiently the most important habitats of non-mobile species and species of low dispersive capabilities, however it is unclear, how sufficiently they cover the most important areas used by highly dispersive species. In the study, we analyzed the movements of immature satellite-tracked individuals of two birds of prey species – the saker falcon (Falco cherrug) and the eastern imperial eagle (Aquila heliaca) – against Natura 2000 sites. In the period between leaving the natal eyrie and establishing their own eyries, the thirty-six saker falcons and wenty-two imperial eagles indicated the sites appropriate for them. Considering all the Hungarian data as 100%, less than 50% of the coordinates were located on Natura 2000 sites both in case of saker falcons and imperial eagles. Thus the tracked individuals spent less than half of their time on safe Natura 2000 sites in the most vulnerable period of their life. The result suggests that although the Natura 2000 sites are essential for the conservation of those species, it is important to have complementary legal and financial instruments to ensure the protection of highly dispersive species also
outside of Natura 2000 sites.