Regular Mowing as a Nature Conservation Management of Loess Steppe: Case Study for Control of Calamagrostis Epigeios

27 Mar Regular Mowing as a Nature Conservation Management of Loess Steppe: Case Study for Control of Calamagrostis Epigeios

View Original

Abstract

A regenerálódó szárazgyepeket gyakran fenyegeti az inváziós fajok terjedése, mint a siska nád- tippan (Calamagrostis epigeios), amely képes lassítani, illetve megállítani a másodlagos szukcesszió menetét. Ebben a cikkünkben egy 9 éve folyó kísérletről számolunk be, amelynek során megpróbáljuk a C. epigeios terjedését visszaszorítani. A vizsgálati területet egy 30−35 éve felhagyott szőlőben jelöltük ki, a Nyugat- Cserhátban. Az állomány nagy részét sűrű siska nádtippan borította. A kísérleti elrendezés 16 állandó kvadrátból áll, amelyek 3×3 méter kiterjedésűek. A kvadrátok felét évente kétszer kaszáltuk (júniusban és szeptemberben), a másik felük kontroll volt, kezelés nélkül. A kaszálás előtt a központi 2×2 méteres részen vettünk fel cönológiai felvételt a fajok %-os borítását becsülve, kaszáltban és kontrollban egyaránt 2001 és 2009 között. A kaszálás hatását ismétléses variancia analízissel teszteltük (repeated–measure ANOVA). Post hoc tesztként Tukey HSD (honestly significant difference) tesztet alkalmaztunk. A C. epigeios szignifikáns csökkenése már 2 évvel az első kaszálás után megmutatkozott. A fajszám azonban csak 4 év után kezdett emelkedni, míg a diverzitás (Shannon- diverzitás) nyolc 8 év után. Időközben a természetes célfaj, a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) vált uralkodóvá. Hasonló trend volt megfigyelhető a kontroll kvadrátokban is a spontán szukcesszió során, bár jóval lassabban. Megfigyeléseink szerint a C. epigeios spontán módon, magától is eltűnhet a szukcesszió során. Ugyanakkor az évi kétszeri kaszálás felgyorsítja ezt a folyamatot, úgynevezetett kolonizációs ablak, “colonization window” nyitásával, ahová az értékesebb gyepfajok be tudnak települni. Tapasztalataink szerint a C. epigeios sikeres visszaszorításához a kaszálást legalább 8 évig kellene fenntartani.

English Abstract

Regeneration of seminatural grasslands are often threatened by the invasion of Calamagrostis epigeios, which can slow down or arrest secondary succession. Here we report the results of a 9-year mowing experiment designed to suppress the spread of C. epigeios in mid-successional grasslands in Hungary. The experimental design consisted of 16 permanent plots of 3×3 m. Half of the plots were mowed twice a year (in June and September), the other half was left as control. Vegetation was sampled in 2×2 m quadrates before mowing in each year between 2001−2009. The effects of mowing were tested using repeated–measure ANOVA and Tukey HSD for post-hoc tests. Significant decrease of C. epigeios appeared after two years of mowing. Species richness increased after four years, while diversity after eight years. By this time the target native species Brachypodium pinnatum become dominant. Similar trends appeared in the control plots during spontaneous succession but at much slower rates. Our results suggest that C. epigeios disappears spontaneously in secondary grassland succession after ca. 40−50 years. However, mowing twice a year can speed up this process by opening a “colonization window” to the valuable target species. For successful control, mowing should be maintained for approximately eight years.