Ungulate Impact on the Regeneration of an Uneven-aged Dry Oak Forest

27 Mar Ungulate Impact on the Regeneration of an Uneven-aged Dry Oak Forest

View Original

Abstract

A tölgyerdők regenerációja rendkívül lelassult az északi féltekén, melynek egyik okaként a kutatók egy része a növekvő vadállományt jelölte meg. A tölgyek termései és csemetéi is igen érzékenyek a patás vadfajok hatásaira. A megfelelő újulat feltétele a kellő mennyiségű és minőségű termés megléte. A tölgymakk viszont sok magpredátor faj fontos tápláléka, köztük a vaddisznóé (Sus scrofa) is. Később a tölgycsemetéket is jelentős vadrágás érheti. Ennek mértéke erőteljesen függ kérődző növényevőink szelektív táplálkozásának aktuális mintázatától. Vizsgált területünkön, egy zánkai szálaló üzemmódú száraz tölgyesben, szintén akadályozott a felújulás, melynek a vadhatásokban látják elsődleges okát. Éppen ezért patás vadfajaink hatásait vizsgáltuk a makk- és csemetesűrűségre a felújulás fő helyszínein, a lékekben, illetve más kontroll területeken. Az erdőben a felújítások során létrehozott lékeket kerítéssel védik, melyek a patások közül a vaddisznók kizárására alkalmasak. A természetesen kialakuló lékek viszont nem kerítettek. A 2015-ben végzett izsgálatok során bekerített és elkerítetlen lékekben, illetve a lékek közti területeken is megszámláltuk a vadfajok számára elérhető magasságban (0-2 m) a fásszárúak elérhető és rágott hajtásai számát. Ezek alapján megállapítottuk a fa- és cserjefajok gyakoriságát és kedveltségüket a kérődző növényevők részéről. Meghatároztuk a főfafaj csemetesűrűségét és a csemeték rágottsági állapotát, valamint a makksűrűséget és a makkok állapotát. Csak a bekerített lékekben voltak gyakoriak a csertölgy (Quercus cerris) hajtásai, illetve csemetesűrűségük is magasabb volt itt, mint a bekerítetlen lékekben. Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) csemetéket csak a lékekben találtunk, viszont ennek a fajnak a csemetéi leginkább a bekerítetlen lékekre voltak jellemzők. A tölgyek egyike sem volt preferált. A makktermést illetően a két léktípus között nem volt statisztikailag kimutatható eltérés. Abszolút értékét tekintve azonban átlagosan majdnem kétszer annyi termést találtunk a bekerített lékekben, mely szám még így is viszonylag alacsonynak mondható volt (3,4 db/m 2). A bekerítetlen lékekben a termések jellemzően kisemlősök által károsítottak voltak, míg a bekerített területeken találhatók között több volt a csírázó. A vizsgálatokból megállapíthatjuk, hogy az erdei patások hatása helyileg jelentős lehet az erdőfelújulásra. Ezen a területen azonban a felújulást a herbivórok valószínűleg kevéssé korlátozzák a csemetekorban, erőteljesebb hatása lehet ebben a folyamatban a vaddisznók makkfogyasztásának. Emellett azonban egyéb tényezők jelentős szerepét is figyelembe kell venni (makkprodukció, csírázási esély, egyéb makkfogyasztók és csemetekárosítók szerepe).

English Abstract

The regeneration of deciduous oak forests in the Northern Hemisphere have become poor lately. Many researchers think the reason behind this phenomenon is the continuously growing populations of big game species. The proper forest regeneration requires sufficient and healthy acorn crop. Both, the oak acorns and the saplings are sensitive to the effects of the ungulates. The oak acorn is an essential forage for many acorn predators, including wild boar (Sus scrofa). In later life stage the oak saplings could be under significant browsing, however it strongly depends on the actual patterns of the selective ungulate foraging. Based on this, we investigated the impact of big game species on the acorn and sapling density at the main patches of the forest regeneration, within the forest gaps, but also at other control sites. Our study area was a dry oak selection forest near Zánka in Hungary, where the local foresters assumed the regeneration permanently impeded by game impact. In this forest the deliberately generated gaps – to help the regeneration – are fenced, which are only able to exclude wild boars. Meanwhile the gaps evolved in a natural way remain unfenced. During our investigation in 2015, we counted the number of available and browsed shoots of all woody plant species accessible as food to ungulates. According to this, we described the occurrence of different tree and shrub species, and the browsing preferences of ruminants. Moreover, we determined the density of oak saplings and their condition according to browsing and also the density of oak acorns and their condition. Our results showed that the shoots of Turkey oak (Quercis cerris) were only frequent in the fenced gaps and the sapling density of this species was also higher there, than in the unfenced plots. We only found sessile oak (Quercus petraea) saplings in the gaps, but their presence was more pronounced in the unfenced gaps. Neither of the oak species was preferred by the ungulate herbivores. Regarding the acorn production, there was no statistical difference between the two gap types. But considering the absolute value there were almost twice as many acorns in the fenced gaps. However, even there it was at a low density (3.4 pcs/m2). In the unfenced gaps the acorns were usually damaged by small rodents, while in the fenced gaps there were more germinated ones. Our research shows that the impact of ungulates might be locally strong on the forest regeneration. But in our study area, the regeneration is probably not strictly influenced by the browsing on saplings. Wild boars might have a stronger impact on it by their acorn consumption. Nevertheless, besides ungulates we should also consider other factors which could have essential roles (acorn yield, acorn germination, other acorn predators and other sapling consumers).